Nem tudom, hogy lehet, de a hetek úgy repülnek, mintha gyorsulna az idő (vagy én lassulok?). Még mindig a sütödőben dolgozom, bár lelkesedésem egyre kisebb, van, hogy negatív állományban tartozkodik. Egy helyre beküldtem az önéletrajzom, be is kerültem az utolsó fordulóba, de most még gondolkodnak. Megtehetik, a válság miatt sokan keresnek munkát és nagy a választék. Bezzeg, amikor a mostani munkahelyemen felépítettük az osztályokat. Akkor lasszóval szaladgáltunk az emberek után.
Közben meg fogynak az emberek az osztályon. Múlt héten felmondott az egyik kollega, aki jobb oldalomon ül (még 3 hétig). Múlt pénteken pedig felmondott egy másik kollegám. Felhívta telefonon a főnököt és telefonon közölte, hogy felmond. A főnök válasza az volt, hogy nem érdekli. Majd hétfőn megint az irodában lesz.
Közben meg két kinti főnök próbál mindenfélét, hogy megtartsanak a cégnél. Az jó érzés, hogy a kinti főnökök nem szeretnének elveszíteni. Majd itt is meglátjuk mi lesz. Igyekszem minél kevesebb idegesíteni magam. Közben december közepére készülödök megint ECAB-re menni, Brüsszelben. Többek között, majd megint a Gilead-os embereket fogom zaklatni, hogy miért nincs még Truvada Magyarországon. Június óta havi szinten zaklatom őket. Ha azt gondolják, majd elfáradok, rosszúl gondolják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése