2008. március 28., péntek

Eredmények 2008 első negyedév

Gyorsan haladnak a napok, épp hogy januárban volt a múltkori találkozó a főorvossal, mareggel megvolt az első negyedéves tali is. CD4 számom javult, felment 599-re a múltkori 484-ról. A százalék lement 18,5%-ra a múltkori 22%-ról. A számomra legérdekesebb az volt, hogy a vírusszámom, ami egy fél évvel ezelőtt még 83 ezere volt, most tovább esett és lement 54 ezerre. Egy éve még fél milliós volt. Májam is még rendben van, ezt most azért figyeli a főorvos úr, mivel a gyógyszer amit még április végéig a bőrömre kell szedni a májat károsíthatja.

2008. március 23., vasárnap

Idézet 3

The only inconvenience about preferring men is that most of the recruiting has to be done among gays.

2008. március 20., csütörtök

Húsvéti pihenés

Elvileg ma szabin vagyok, de épp most telefonált az account manager, hogy sürgősen kell valami adat. Éljen a céges mobil, laptop és az internet! Annyiból jobb most, hogy aludtam, ameddig fel nem ébredtem (9-kor), de az éjjel is már többször fenn voltam. Utóbbi időben ritka az, hogy teljesen végig alszom az éjszakát. Az elmúlt napokban, annak ellenére, hogy már nyugisabb kéne lenne benn, még volt hajtás rendesen. De azért észre veszem, hogy a kintiek azért rendesen megbecsülik a munkámat. Hétfőn egyik nagy főnök Amerikából ideszólt nekem a belső chatrendszeren, hogy mizujs és még egyszer megköszönte az múltkori hétvégi munkámat. Ilyen kis dolgok azért jól esnek. És, ha már be van kapcsolva a gép, akkor mindjárt egy pár másik dolgot is elintézek.

Nem csak mára és holnapra vettem ki szabit, hanem áprilisban is szabin leszek. Egy hosszú hétvégére megyek Berlinbe majd. Épp tegnap este volt egy kis program egyeztetés. A vasárnap elmegyünk egy Mendelssohn hangversenyre. Egy villában, Potsdam környékén a "Lied ohne Wörte"-t fognak előadni. Utána (vagy előtte), nem tudom még mikor lesz az előadás, beugrunk Potsdamm-ba. Már most van sok kedvem. Fényképező gép ott van már az útra várakozó cuccok között... ;-)

Közben hétfőn meg is volt a negyed éves randim a Lászlóban. Ezzel az alkalommal Ági szúrt meg, de nem is vettem észre. Nagyon ügyesen csinálta. Majd jövő hét végefelé meglesz az eredmény, ha minden igaz. Ezzel az alkalommal nekem most vírust is néznek. Kiváncsi vagyok, hogy a múltkori (októberi) alacsony szám után, most hova megy a vírusszámom.

Miközben ezt írom, legszívesebben megint lefeküdnék aludni. Elég rendesen elfáradtam, ha hajt az ember, akkor nem nagyon érzi, akkor jönn ki, amikor leül (vagyis nálam így működik). Most, hogy visszagondolok január közepétől tartott most ez a hajtás. De be kell mennem a városban. Már október óta húzódik egy dolog, amit el szeretnék intézni. Nem nagyon sürgős, de le akarom már tudni. Ma délután meg internetet fogom bújni, lakásügyben... a mostani hajtás kicsit bezavart a lakáskeresésben.

Közben meg nagyon észre lehet venni hogy közeledik a tavasz. Egyre inkább veszem észre, hogy akár vadidegenek is el kezdenek velem dumálni. Tegnap a BKV bérletpénztárnál baromi nagyot és jókat dumáltunk a pénztáros nénivel. Nagyokat röhögtünk. Interneten meg egy HR-essel beszéltem és már félig-meddig felajánlott egy állást egy nagy német származású cégnél. Mondtam neki, hogy egyelőre jól érzem magam a jelenlegi helyemen, de majd beszéljünk húsvét után. Sosem árt, ha az ember tudja, hogy mi a piaci értéke...

Minden kedves olvasómnak nagyon kellemes és áldott húsvéti ünnepeket kívánok. Akik locsolókat várnak: annyi locsolót kívánok nekik ammenyit szeretnének. A locsólóknak meg annyi piros tojást, ammenyi jól esik és akik nem locsolkodnak: jó ünnepeket!

2008. március 12., szerda

Az élet apró örömei

Végre! Majdnem másfél hét után meggyógúlt a begyulladt fogínyem. Ma reggel mostam fogat és arra figyeltem fel, hogy nem kellett kerülgetni az érzékeny és fájdalmas helyeket. Ezt meg úgy ünnepeltem meg, hogy most nagyon jól megcsutakoltam fogaimat.

Egyébként, arra gondoltam, hogy aki beszél a HIV-fertőzés tünetmentes időszakáról, biztos nem lehet HIV-fertőzöt. Jó, nagy gondok nincsenek, de szinte minden nap van valami emlékeztető amivel a szervezet jelzi, hogy nincs minden rendben. Lehet vele élni, majdnem mindent meg lehet szokni, csak jobb lenne nélküle. Másrészt meg az is van, hogy az ember jobban örül annak, amikor nincs van nagyon kevés a gond.

Na, megyek a gályára. Még egy pár nap van hátra, közben az USÁ-ban már rendesen keverem a keverni valót...

2008. március 8., szombat

Egy multi áldásai

Egyre érdekesebb lett az életem, mióta decemberben megkaptam a szerződést, amin most dolgozom. Ma reggel felhívott a német származásű account manager Angliából, hogy legyek már oly szíves, hogy küldjek el neki három fájlt, mert most Londonban van és akkor tovább küldi ezeket a fájlokat Amerikába, Belgiumba, Hollandiába és Svédországba. Persze, megcsinálom, mivel "szerencsére" otthonról is be tudok lépni a céges hálozatba. Egy órával később jönn egy email Amerikából 8 kérdéssel. Mivel szüleimnél leszek a hétvégén, még most másolok adatokat a hálozatról.... Már szóltam édesanyámnak hogy késésben vagyok. Egyébként nem szokott problémázni, ha munka miatt kések.

2008. március 7., péntek

Évfordulók

Most ebédelek, közben iszom a mustot. Ha lehetne alkoholos italt inni, simán egy jó erős Egri Bikavért innék most, vagy valami mást ami rendesen ártana. Sok a meló, rendesen eltemetett, valószinűleg hétvégén is dolgoznom kell. A múlt hetet úgy éltem túl, hogy intravénásan be volt kötve nekem a forró csoki, dupla cukorral.

Közben a bőröm egyre jobb, a hátamon alig van már seb, de most a lábfejemen keletkezet egy seb, ami nem fáj, csak kelemetlen. A fogínyem, annak ellenére, már egy hete teljesen be van gyulladva, ami az evésnél teljesen érdekes effektusokat produkál, főleg ha figyelembe vesszük, hogy állandóan csorog a nyálam. Majd elmúlik. Egyébként, ma reggel már úgy éreztem, mintha kezdene javúlni. Ma, kicsivel korábban az egyik kolleginával megünnepeltük, hogy 3 éve vagyunk a cégnél (ami egyben azt is jelenti, hogy 3 éve élek Magyarországon).

Egyébként, évfordulókról beszélve, holnap lesz 2 éve, hogy kiszűrtek. Nagyon gyorsan megy az idő.

2008. március 5., szerda

Kérdés

Hogy lehet egy színvaknak elmagyarázni a különbséget a vörös, a zöld és a barna között?

2008. március 4., kedd

Szeretetcsomag Hollandiából

Tegnap este tízkor voltam otthon, de közben egyik barátom Hollandiából szólt nekem, miközben még a Borárostérnél egy kürtös kalácsot ettem, hogy minden rendben velem? Aggódot miattam, úgy érezte valami gond van/volt. Megnyugtattam, és mondtam, hogy majd beszélünk, amikor otthon leszek (egyrészt, mivel nem olcsó a mobil telefonálás külfölddel, másrészt mivel meg akartam enni a mazsolás kürtös kalácsomat).

Amikor haza értem egy másik meglepetés várt, bár én már vártam, hogy mikor jönn. Eddig mindig úgy sikerült, amikor Hollandiában voltam, hogy minimum egy büntetést összeszedjek, bár nagyon fegyelmezetten vezetek. Most is így volt. Amstelveen-nél a megengedett 80 km-es sebesség helyett egy rémisztő 89 km-es sebességgel száguldoztam az autópályán. Korrekció után, egy 6 km-es túllépésért € 20 kell fizetnem. Ma reggel azon gondolkoztam, miközben gyalogoltam az irodába, hogy nem ártana ha a hollandhoz hasonló rendszert vezetnének be itt Pesten. Az elején nagyon jól jönnének a bevételek a magyar államkasszának és hosszú távon meg javítana a kocsivezetők magatartásán. Nagyon úgy tűnik, hogy minél nagyobb a kocsi, minél alacsonyabb a vezető sociális IQ-je: csak nyomjuk a pedált és nem érdekel, ha valakit elgázolunk. Kocsi bírni fogja. Valahogyan, mintha nem jönne le nekik (persze vannak kivételek), hogy egy társadalom arról szól, hogy figyelünk a másikra.