Jó eredmény és utazás

Elnézést kérek hogy egy iedeje nem írtam, de az irodában most elég nagy zűr volt. A múlt héten és előtte való héten általábban olyan éjfélre végeztem benn. Szerencsére ennek most vége (egyenlőre).

Amoről mindenkép szerettem volna írni hamarább, az az eredményeim. Január 22.-én volt a vérvétel és most február elsején voltam a kezelő orvosomnál. A CD4-számom 962 volt (múltkor 718). A CD4 százalék meg 32-röl 29%-ra esett. A előző hetekben már sejtettem hogy javult az immunrendszerem, mivel már mindenféle kis dolgon észre lehetett venni magamnál. De egyik fő dolog az volt hogy mindenféle pattanás előjött. Ez szerintem azért volt mert a bőrömben lévő kissebb gyulladásokat hatékonyabban takarította el a szervezetem.

Miközben ezt írogatom, még fájnak a karjaim. Tegnap voltam a Nemzetközi Oltóintézetben. Hét betegségre kaptam oltást: tiphus, hepatitis A, hepatitis B, agyhártygyulladás, diftéria, tetanus és gyermekbénulás ellen. Ezt nem szórakozásbol csináltattam, hanem kényszerböl. Jövő héten 3 hétre el fogok utazni egy másik kontinensre. Ezen a kontinensen az egészségügy és a tisztaság más szinteken jár mint itt nálunk. Hétfőn szólt a volt menedzserem hogy szükség lenne rám tréning szempontbol és hogy lenne-e kedvem menni? Nem igen szoktam kikerülni a kihívásokat, de most érdekes, mivel kb 10 napom van arra hogy intézem az utamat Pune-be (India). Ezt a város egyébként Poona alatt is ismerik. Részben nagyon érdekel hogy mi lesz ott, másrészt meg azon gondolkozom hogy miért is kell nekem oda menni? Miért nem tudok itt a seggemen megmaradni és itt dolgozni? Könnyebb is lenni, mivel a páromnak nem nagyon tetszik hogy 3 héten egy teljesen másik kontinensen vagyok. Neki ez egy kicsit túl messze. Az Amszterdam-Budapesti távolság még emészthető számára, de Amszterdam-Pune már problémásabb. Szerintem már kezd belenyugodni egyébként. Tegnap este érdeklődött hogy mikor és hogyan megyek ki. Az is még egy külön élmény volt: megbeszélni az utamat. Egy fél óráig telefonáltam azutazási irodával, mivel a legtöbb járat már meg volt telve... Nem gondoltam volna hogy már most meg vannak telve. Szerencsére az első változatot megváltozott (Budapest-London Heathrow-Mumbai-Pune vissza meg Pune-Új Delhi-London Heathrow-Budapest). Most egy kicsivel barátiabb lesz. Két nap utazás lesz egy éjszakával Új Delhiben: Budapest-Bécs-Új Delhi-Pune. Új Delhi rövidd éjszaka lesz, de legalább el tudok nyulni majd egy normális ágyban. Visszafelé meg ugyanez az útvonal lesz, csak Bécs helyet München lesz. Lesz egy kis "ismerd meg a reptereket" ezen az úton. Már előre figyelmeztettek hogy Új Delhi nagyon érdekes lesz: egyrészt mivel, elvileg, minden görbe fánál be kell mutatni útlevelemet és vízumomat, de másrészt mert a nemzetközi reptér része egy teljesen másik terminálban van mint a belföldi járatokat fogadó terminál. A dokumentáció szerint 3 mérföld van a két terminál között. Gondolom úgy lesz majd mint Párizsban hogy nem fogják elvinni a böröndömet, hanem el kell menni érte és magamnak kell majd elcipelni a másik terminálba.

Közben már majdnem mindent sikerült intéznem, csak a vízum van még hátra. Annak a beszerzését most keddre terveztem. Amíg meg nem kapom a meghívó levelet Indiábol, nem tudok lépni semmit. Tegnap este már elkezdtem a vízum űrlap kitöltését. Még az is emlegetí a HIV fertőzést. A második oldalon van egy rész ahol le van írva hogy ha 1 évig vagy tovább szerretne valaki tartózkodni Indiában, ott helyben el kell mennie szűrésre. Ha kiderül hogy az illető pozitív, el kell hagynia az országot. Ez szerencsére nem érint engem, de azért megint rádöbbentem hogy mennyire "különleges" vagyok most hogy HIV-fertőzött vagyok. Semmi más betegségröl nincsen szó, csak a HIV-fertőzésröl.

Na jó, most negyed kilenc van, lassan indulok be az irodába. Még csak egy pár óra van hátra a hétvégéig. Majd nemtom tudok-e majd írni Indiábol. Egy kedves ismerősöm szerint lesz internet a szállodámban, de majd meglátom milyen árban lesz az.