Itthon vagyok

Igaz, szombaton jöttem haza, de annyira le voltam amortizálva, ki voltam merűlve, hogy ma reggelig csak zombiként léteztem (kivétel egy tegnap délutáni mozilátogatás Schatzival). Múlt héten eléggé sűrű volt a program. Meló melett még sok barátot, ismerőst is meglátogattam, ami eléggé fáraztó volt (ez egyébként nem panasz!).

Hétfő este a volt hegedűtanáromnál voltam. Azt tudni kell, hogy órák alatt mindenféléről dumáltunk, hegedűlés közben. Politika, tudomány, minden téma előkerült. Hétfő este is ez volt. Mindenféléről beszéltünk. A végén éjfélkor, amikor még valami innivalót akart volna hozni, elköszöntem és mentem vissza hugomhoz. Szerencsém volt, hogy a belga utamat, ami keddre volt tervezve, nem kelett megtennem. Így egy három órás kocsiutat oda és ugyanazt vissza megspóroltam.

Csütörtökön még felhívtam a klinikát, hogy megvolt-e már a vírusszámom. Sajnálattal közölte a Nelly, hogy még nem volt meg, technikai okok miatt. Próbáljam egy héttel később. Miközben Hollandiában voltam, most nem volt annyira rossz az éjelli izzadás (ami egy pár hete sajnos megint előjött). Ott a holland irodában több fajta édesgyökeret tartalmazó teák voltak és ittam is belőlök elég sokat. Napi három, négy pohárral biztos.

Az egész hetem gíy (eléggé zűrösen) telt. Napközben dolgotztam, este meg látogatások. A végén már csak napi 3, 4 órát aludtam. Most a hétévégén a lemaradást be is hoztam. Vasárnap este 7-kor el is aludtam és ma reggel hétig, fél nyolcig aludtam és ma reggel három negyed tízre be jöttem az irodába. Péntekről maradt még némi meló, amit be kell fejeznem. Holnapra azt tervezem, hogy leugrok szüleimhez, vidékre és akkor szerdán vissza. A hét hátramaradó részeét kivettem, mivel Hollandiábol jönnek barátok látogatóba egy hosszú hétvégére. Csütörtökön reggel jönnek és vasárnap reggel mennek haza.