Túl sok hírem nincs nagyon. A megfázásom nagyából múlóban van, bár néha még visszavág, de egyre kisebb erővel. Ami maradt, az, hogy az izületeim sorra berobbantak. Nem mindegyik, de elég, hogy elég bénának érezzem magam. Most kezdődött a harmadik hét, hogy a baltérdem (és kisebb mértékben a bal bokám is) nem úgy működik, mint ahogy én szeretném. Nem tudok már normálisan lépcsőt járni. Fél lépésekkel haladok le vagy fel egy lépcsőn és ez nagyon nem tetszik. Szaladásról már nem is álmodok. Már többször is előfordult, hogy orrom előtt elment a villamos. Ilyenkor jó lenne egy kocsi, akkor az ember nem függ a BKV-től. Dehát, egy kocsit se megy levegőn és a köteleő és a, stb, stb... A többi problémás izületekkel most valahogy elboldogulok, de nem szeretném ezt az állapotot sokkal tovább húzni. Éjjel gyakran alig alszom, mert vagy ez vagy amaz fáj. Röviden, úgy érzem magam mint egy 95 éves öreg ember.
Ma reggel felhívtam az ambulanciát, kértem időpontot a fődokihoz, kaptam is csütörtökre. Vérvétel is egyből át lett rakva jövő hétfőröl holnap reggelre, hogy legyen miről beszélni. Kiváncsi vagyok, mit mond majd a főorvos úr, de nekem megvan mit szeretnék kihozni ebből a találkozásból. Majd csütörtökön meglátjuk mi lett a vége.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése