2009. március 30., hétfő

Fárasztó, de kimondottan jó nap

A mai nap eléggé sürű és fárasztó napnak bizonyúlt. Ma reggel az ambulancián kezdtem, ahol megmutattam a kiütésemet Bánhegyi főorvosúrnak. Röviden az volt a reakciója, hogy nem kisérletezünk most a bőrömmel és egyelőre leállította a Stocrint. Helyette Kaletrát kaptam (amiből napi 2x2-őt kell bevenni, ezzel a napi totál bogyószám kettőröl ötre nől), úgyhogy most Kivexa-Kaletra párossal próbáljuk minél hamarább elérni azt, hogy a vírus méréshatár alá kerüljön. De mivel a Stocrinnak 10 nap kell, hogy kiürüljön aszervezetemből, gyakorlatilag most kb egy hétig négyes kombináción vagyok. Kórház után elmentem az irodába, ahol leadtam a bérszámfejtésen a táppénzes papírokat. Aztán rövid időre lementem az osztályomra, beszámoltam a csoportomnak, hogy hogy vagyok (szinte minden nap jobb a közérzetem és minden nap több energiám van) és siettem haza. Gyorsan egy kis ebéd, leborotváltam a két hetes bajszomat és elmentem, hogy megtartsam az előadást az első éves orvostanhallgatónak. Előtte a főorvos, aki meghívott, mondta, hogy kb egy óra, másfél óra legyen az előadás. Lett belőle két óra, de ezt a két órát olyan figyelemmel végigkisérték a hallgatók, hogy csak csodálkoztam. Vagy rám figyeltek, vagy nagyon lelkesen jegyzeteltek. Nem volt semmi suttogás, vagy egymásközti beszélgetés. Volt két-három diák, aki rendszeresen kérdéseket tettek fel. Nagyon korrekt, odatartozó kérdések voltak, amiből én azt szűrtem le, hogy nagyon érdekelte őket a téma és megértették miről is van szó, mint a fertőzésnél, mint a szociális körülményeknél. Nagyon jó tapasztalat volt ez számomra és, ha mondhatom, nagyon nagy sikerélmény volt.

De ezután volt még egy meglepetés! A főorvos megkérte, hogy kedvem lenne ezt a prezentációt háziorvosi rezidenseknek megtartani. Erre persze, hogy igennel válaszoltam. Majd kell egy kicsit módosítani a prezin, pár olyan adatot belerakni, ami háziorvosoknak hasznos lehet. A mai nap után csak nőt a kedvem erre. Majd meglátom, meghallom, mikor lesz a következő fellépésem. De mint mindennek, ennek is megvolt a böjtje. Amikor hazaértem, le kellett feküdnöm és egy órát olyan mélyen aludtam, mintha fejbe vágtak volna. Majd lesz ez jobb is, de ez is egy fajta edzés volt, amitől hosszú távon több energiám lesz. Holnapreggel megint időbe el kell majd mennem, úgyhogy edzésben maradok. Ha így haladok, a május elejei visszamenetel az irodába teljesen reálisnak tünik. De majd akkor fogom meghozni a végleges döntést, hogy pontosan mikor megyek vissza dolgozni. De aminek nagyon örülök, hogy alakulnak a dolgok! :-)

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Éljen! Nagyon fantasztikus vagy!:)

Névtelen írta...

Rég írtál már ide... Remélem azért jól vagy!

gold.

Independence írta...

Köszi, élek még :-) Csak sokat lustákodtam szüleimnél... Az is kell, néha ;-)

Névtelen írta...

Persze, hogy kell! A szülők fontosak!

Névtelen írta...

sokat tanultam