Ma végre el mentem kondizni. Már hetek óta készülődök menni. Ma is majdnem az volt hogy nem megyek, mivel a párommal volt megbészélendőm. A végen fél négykörül ott voltam a konditeremben, nem messze tőlem.
Jó kedvvel át öltöztem és mentem kondizni. Elég hamar ment el a kedvem, mondhatom. Kezdzem az evezéssel. Gondoltam ne vigyem túlzásba a dolgokat, egy 2000 méter leevezek bemelegítőként. Alig bírtam befejezni, pedig régen, diák koromban elég sokat eveztem, még versenyeken is. Rádöbbentem hogy egy pár hónap alatt elég erőteljesen romlott a kondicióm. Aztán következtem a sulyok. Itt se ment minden úgy mint amire emlékszem egy pár hónappal ezelőtre. Itt is csak kb a felét bírtam nyomni. Gondolhatjátok hogy a jó kedvem mélyjáratban volt. Hamarosan rendszeresen el kell mennem, mert ez nem jó így. Mindenképp majd csütörtökön, február elsején meg fogom beszélni az orvosommal. Aznap kapom is az eredményeimet a január 22.-ei csapalosárol.
A múlt hetem egyébként nagyon jó és nyugis volt. Bent az irodában nekem legalább is, nyugi volt, mivel a főnöknek hirtelen Amerikába kelett mennie. Menekült a magyar egészségügy elől, mivel itt a doki amputálni akarta a kis lábaújját, mivel el volt halva. A végén az USÁban a múlt héten le is vágták. Az egésznek a mellékhatása az volt hogy nem tudott nagyon kavarni. Nem így gondoltam el a nyugadalmat, sajnálom is az embert, de nekem most jó jött a nyugi.
Ennyi volt most, "gyorsan" elszaladok a boltba és tovább nem is fogok kimozdulni a lakásbol már ma este. Szerintem olvasni fogok ;-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
nem szokja cigány a szántást, mi? :))))
nem kell izgulnod, mivel az izmok elég jól tudnak emlékezni, hogy milyenek voltak... :)
pár edzés és nem fogsz kiborulni...
és pár hónap és jobb leszel, mint újkorodban :))))
Köszi a biztatást ;-))
Megjegyzés küldése