2008. január 30., szerda

Most aztán komolyan...


Ma reggel esővel kezdődött, már majdnem kezdtem reménykedni abban, hogy eső nélkül fogom megúszni az itt tartózkodásomat. Most délutánra azért kisütött a nap és innen a hetedik emeletről el tudok nézni a dünékig, amik 40 kmre nyugatra vannak innen. Mögötte meg az Északi Tenger.

Épp most fejeztem be egy telefonkonferenciát Amerikával. Érdemes befejezés egy érdekes és fárasztó napnak. Hétfőn, tegnap és ma elég sok emberrel találkoztam, ismerkedtem. Sejtem, hogy eddig relatíve sikeres volt, mert most egyre inkább be-cc-éznek emailekbe amik a munkámhoz fűződnek valamilyen szinten. Nagyon sokat számit az, ha valakivel egyszer élőben találkozott és beszélt valakivel.

Nos, a telefonkonferencia nem volt semmi. Elég keményen ment a játék ott ma. Kezdtem enyhén szólva ideges lenni egy kicsit. Ebben a szerződésben valami nemt úgy, ahogy mennie kellett volna és most azon a ponton vagyunk, hogy felelőségről esett szó. Nem magam miatt lettem ideges, hiszen csak most kezdtem itt. De eddig olyan érzésem volt, hogy a meló amit csinálok, elég könnyen és túl nagy erőfeszítés nélkül meg tudom csinálni. Jó, volt néha amikor bele kelett húzni, mert volt határidő amire teljesíteni kellett. De most, a mai konfon kiderült számomra, hogy most a nagy fiúkkal diviziójában játszom. Itt keményen kell majd dolgoznom és követelnem másoktól, mivel tőlem még keményebben követelnek. Ha sikerül ezt a munkát megcsinálni olyan módon, hogy mindenkinek megfelel, akkor minden rendben lesz, de ha nem... Na, nem fogom most ezen törni a fejemet. Teljesen felesleges. Meg kell csinálni és kész.

Na, most befejezem, még írnom kell egy emailt, amiben megadom a határidőket a következő 4 hétre és aztán időben le kéne lépném. A barátommal, akinél most alszom, moziba megyünk, megnézzük a "Mala Noche" cimű filmet, itt az Amszterdami filmmúzeumban a Leidse Plein mellett, közel egyik meleg utcához.

Nincsenek megjegyzések: