Csak egy szabad nap

Ma szabad napos vagyok. Annak ellenére, már volt egy levelezés Indiával és kiküldtem a meghívókat a fél éves értékelési beszélgetésekre. Teremhiány miatt nem sikerült minden beszélgetést egy napra berakni. Utam előtti napokban nem fogok nagyon unatkozni. Már előre tartok egy kicsit az egyik beszélgetéstől. Abszolút nem lesz könnyű, már napok óta azon a beszélgetésen morfondírozok: mit mondjak, hogyan mondjam, stb. Még pár nap és túl leszek rajta.

Közben az utam is le van foglalva. Amikor már hívtam az utazási irodát, akkor derült ki, hogy egy régiónak a menedzsere jóvahagyása kell az utamhoz, pedig semmi köze ahhoz a részleghez, ami fizeti utamat. Felhívtam és idegességemben hirtelen nagyon jól ment a német beszélgetés a telefonba. Nem voltam udvariatlan, de nem is hagytam magam. Egy órával később meg is volt az emailes jóváhagyás, amiről még mindig azt mondom, hogy tök nem helyén való, de ha csak ezzel megy, beszerezzük. Közben a repjegy ára majdnem duplájára ment fel... Költségékre figyelünk? Há!

Kedd este a szüleimmel és hugommal színházban voltunk. Megnéztük a Bölcs Náthánt, Gotthild Ephraim Lessing müvét. Nekem nagyon tetszett a darab; több rétegű, több szálon futott a történet, vicces és jó szinészek. Kész élmény volt. Álítólag őszkor megint színpadra hozzák.

Na, megyek most. Csinálok egy teát és megnézem, hogy hugom és édesanyám még mindig nézik a szappanoperájukat...