Egyet értek...

Ez a cikk, többek között itt jelent meg. Mivel teljesen egyet értek vele, bemásolom ide a blogomra.

Reagálás a STOP cikkére

Az utóbbi idõben több olyan írás jelent meg a magyarországi HIV/AIDS helyzetrõl, amelyek nem megalapozottak, illetve amelyek az (esetleg hozzáértõ) hírforrás mondanivalójából részleteket közöl, az eredeti szövegkörnyezetbõl kiragadva és egyúttal más értelmet adva a nyilatkozatnak. A Stop internetes hírportálon 2008. március 31-én Pesti Gábor tollából megjelent cikkel kapcsolatban (cikk) az alábbiakat kívánjuk nyilvánosságra hozni:
1. A leírt, helyenként egymásnak ellentmondó állítások önmagában megkérdõjelezik az újságírónak e témában való jártasságát.
2. Magyarországon a HIV-fertõzöttek számának emelkedése várható volt. A 2007. évi adatok (statisztika) csak a kiszûrt esetekrõl adnak felvilágosítást. Becsléseink szerint lényegesen többen vannak azok, akik nem tudnak a fertõzöttségükrõl. A tudatlanság és a tájékozatlanság következtében még ma is kevesen mennek el szûrésre, ezzel veszélyeztetik önmagukat és partnereiket.
3. Magyarországon a HIV-vel foglalkozó átfogó felvilágosító tevékenység évek óta nem létezik. Az emberek többsége nem tudja, hogyan terjed és fõleg, hogyan nem terjed a vírus. A tévhitek sokaságát megkoronázza a „velem ez nem történhet meg” botor illúziója. A felvilágosításban óriási szerepe lehetne a médiának, de mindaddig, amíg kizárólag a szenzációközlés a cél, addig erre remény sincs.
4. A HIV-fertõzöttek orvosi ellátásával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy Magyarországon a terápiás kezelés megoldott, akinek az állapota indokolja, megkapja ugyanazokat a gyógyszereket, amelyeket bárhol Európában megkapna. A Stop újságírója nyilván félreértett valamit Dr. Feleki Attila, az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat elnökének nyilatkozatából, hiszen a gyógyszeres kezelés célja az, hogy alacsonyan tartsa a vírusszámot ezzel biztosítva az immunrendszer helyreállítását, melynek egyenes következménye a beteg élettartamának meghosszabbodása.
5. Nehéz félreértéssel magyarázni, amit Dr. Feleki Attila a diszkrécióról és az orvosi titoktartásról mondott. Valóban, Magyarországon jelenleg mindössze egyetlen „AIDS-osztály” mûködik a László Kórházban, ám az ambuláns rendelésre járók nem „kénytelenek” találkozni egymással. Aki titkolni akarja kilétét, annak biztosítják, hogy soha, senkivel ne kelljen találkoznia a nõvéren és a kezelõorvosán kívül. Dr. Bánhegyi Dénes fõorvos és munkatársai nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az orvosi titoktarás követelményeinek száz százalékosan megfeleljenek, soha, senkinek, senkirõl nem adnak felvilágosítást sem személyesen, sem telefonon az érintett személy hozzájárulása nélkül. Tapasztalataink szerint azok, akik az ambuláns rendeléseken saját akaratukból találkoznak sorstársaikkal, egymás elõtt nem titkolják betegségüket, sõt, szívesen beszélgetnek, megosztják egymással gondjaikat, örömeiket.
Más a helyzet az olyan betegségeknél, amelyek függetlenek a HIV-fertõzöttségtõl. Ilyen esetekben a HIV-beteg valóban gyakran találkozik megaláztatással, elõfordul, hogy az orvos különbözõ indokokkal visszautasítja a kezelést. Az össztársadalmi megítélés a gyógyászatban is érvényesül. A megoldást a célirányos orvosképzés és orvostovábbképzés jelenti, jelentené. Ennek egyik elsõ és sikeres példája a családorvosok számára szervezett HIV/AIDS diagnosztikáról és kezelésrõl szóló továbbképzés, mely a SOTE, a Szent László Kórház, az European AIDS Treatment Group (EATG) és a magyarországi HIV-vel élõk közösségeinek együttmûködésével valósult meg.
7. Más kérdés a HIV-betegek lelki támogatottsága. Tisztában vagyunk vele, hogy, a sorstársak tudják a leghatékonyabb lelki támaszt nyújtani. Ez a mi esetünkben sincs másképp. A PLUSS Egyesület irodája az ambulancia szomszédságában mûködik, a Pozitívan Gondolkodók Baráti Köre önsegítõ csoportot mûködtet. Természetesen vannak olyanok is, akik egyedül akarnak megbirkózni minden problémájukkal, de az az állítás, hogy a betegek nem kapnak lelki támaszt, több, mint valótlanság.

Ezt a nyilatkozatot a PLUSS, a Magyarországi HIV-pozitívokat Segítõ Egyesület,
a Pozitívan Gondolkodók Baráti Köre
és a hiv+.hu
közös véleményeként adjuk közre.