Nem az én napom...

Bár a nagy világproblémákhoz képest, nagyon kis dolgok voltak, ez a hétfő nem nagyon kedvező módon kezdődött számomra. Időben ébredtem fel, kb háromnegyed 7-re ébredtem. Hétkor el is indultam a konditerembe. Oda érve, rájöttem, hogy otthon hagytam a pólómat, úgyhogy vissza haza. Tiszta póló előkeresve, irány konditerem. Az öltözőben rádöbbentem, hogy kizártam magam... Megint vissza, de most vágtatva, mivel attol tartottam, hogy a szomszédasszony elment dolgozni. Szerencsére szabad napos volt ma. Miútán megkereste a pótkulcsot, előszedtem a kulcsomat a vasalódeszkáról és harmadik nekifutás volt. Végülis nyolc előtt tíz perccel voltam a konditeremben. A nagy oda-vissza szaladással már meg is volt a bemelegítés. Nrm kell csodálkozni, ha valamikor el fogom hagyni a fejemet valahol. Bízom benne, hogy a hét hátralevő része ennél jobb lesz. Minden esetre, egy héttel közelebb leszek a szabadságomhoz.