Bulizás, végre!

Épp most jöttem haza bulizásbol. Határozattan jól esett! Ötig volt nyitva a bár/diszkó és addig is voltunk (három kolleginával voltam). Végig táncoltuk az egész éjszakát. Ami nekem jó volt hogy nagyábol elengedtem magam. Ittam, cigiztem és nem érdekelt hogy nem tudok táncolni, röviden éltem és jól éreztem magam. De azért túlzásba nem vittem... Cigiböl csak egy volt (ami elég is volt), piábol nem nagyon sok, de a szokásosnál kicsivel több, de az ami volt, jól esett. Fordított sorrendben egy Cuba Libre volt, Tequila Gold, egy korsó sör és elsőként egy Tequila Gold.

Az este kezdete nem volt túl zökkenésmentes. Én egy órát késtem, mivel elaludtam a kádban.... attol ébredtem hogy már hideg volt a víz. Akkor még azon gondolkoztam hogy menjek-e vagy sem. Hogy mi volt végülis már az első bekezdésben olvashattatok. Azért kellett gondolkoznom a témán, mivel az előző este hajnal háromig beszéltem egy görög barátommal telefonon. Egy két órás videót látott, amiben többek között a Christine Maggiore és a Peter Duesberg is szerepelt. A görög srác egyébként szintén HIV fertőzött. Ez a video őt teljesen bekavarta és félre vezette. Az este egyébként éjfélkor mentem haza az irodábol, mivel péntek reggelre be kellett fejeznem egy munkát. Emiatt volt hogy hajnali 3-kor fejeztem be a telefonálást.


Ja, majdnem elfelejtettem. Miután bezárt a bár, mind a négyen elmentük a Margit szigetre, megnéztük a napfelkeltét. Szép volt. Feljött a nap az épületek mögűl és szinte mindjárt a felhők mögé ment. Perssze a csajok még mindenféléröl dumáltak. Nekem akkor nagyábol az agyam már kikapcsolt. Olyan fél hétkor indultunk vissza. A csajok még arrol beszéltek hogy még mennének valahova, én boldog voltam amikor haza értem... Most eléggé fáradt vagyok, de úgy gondolom az ilyen bulikra rendszeresebben el kéne mennem. Minden frusztrációt amit a munkahelyemen felhalmoztam, ott hagytam a bárban.