2007. május 16., szerda

Célok


Épp most voltam a volt menedzseremnél. Majdnem egy negyed óráig beszéltem vele. Bocsánat, kezden az elején. Amikor meghallottam az eredményemet, tavaly márciusban, nem voltam a legjobb hangulatban (nem hiszem hogy bárki ezen meg lenne lepődve). Akkor azt határoztam el hogy nekem célok kellenek ha életben akarok maradni. Azért fontos nekem hogy legyenek célok az életemben, mivel egyébként lassan elsorvadok. Már egyszer írtam, ha jól emlékszem, hogy számomra fontos a fejlődés, tanulás, tapasztalatszerzés. A helybenállás, nem fejlődés számomra egyenlő a halálal. Ha fát nézzünk, akkor az is állandóan mozgásban van (nem a szél vagy a vihar által), hanem mert nő, letörik egy ága, vagy bármi.

Ezért látogattam el a volt menedzseremhez is. A jelenlegi pozicíómban még nagyon jól érzem magam, de volt már egyszer hogy az események megleptek és nem tudtam lépni. Nem akarok megint egy ilyen helyzetbe kerülni. Az volt a kérdésem hogy Ő látna-e bennem fantáziát mint menedzser. Őszinte beszélgetés volt. Röviden, azt gondolja hogy képes lennék rá, csak mutassam be hogy képes lennék erre. Most meg azon kéne elgondolkoznom hogy kell nekem az a macera ami ezzel jár. Majd elgondolkozok ezen a témán...

Ma van az első nap hogy a Schatzi-vel nem tudok beszélni, helyzete miatt. Egy pár nappal ezelőtt kicsit megkavartak az érzelmeim, de aztán egy hosszabb telefon után nagyábol le is nyugodtam (szegény Schatzi, tudom hogy abszolút nem szeret telefonálni, de miattam most rákényszerűl). Most magamnak elkönyveltem hogy akár három hétig nem is lesz semmilyen kommunikáció köztünk, legfeljebb egy email itt, ott...

Na, lassan befejezem. Ma este megyek röplabdázni egy pár kollegával. Remélem jó match lesz...

Nincsenek megjegyzések: